, 2021/10/13
Talán emlékszik arra, hogy gyerekkorában álmodozott az órán. Talán kinéztél az ablakon és álmodoztál, de a tanáraid lebeszéltek róla. Nem voltál engedetlen, amikor a gondolataid máshová szöktek. Mindannyian álmodozunk, és gyakrabban, mint gondolnád.
A tudósok egyetértenek abban, hogy időnk megdöbbentő 30-50%-át töltjük álmodozással. Mi is az álmodozás? Az álmodozás úgy definiálható, mint az álmodozás, amit ébrenlét közben élünk át. Azokban a pillanatokban, amikor ebben az állapotban vagyunk, elménk elkalandozik. Ezek a közjátékok rövid elvonatkoztatások a jelenlegi világunktól. Ellentétben azzal, amit talán tanítottak, a kellemes dolgokról való ábrándozás korántsem haszontalan.
Az álmodozás csökkenti a stresszt és a szorongást
Azzal, hogy kikapcsolod a zajos "külvilágot", lehetővé teszed, hogy a gondolataid szabadon áramoljanak. Ez elősegíti a mentális ellazulást és a felfedezést. Amikor a gondolataink így áramlanak, az úgynevezett alfa-hullám állapotba kerülünk. Amikor az alfa-zónában vagyunk, nyugodtak vagyunk, és nem gondolunk semmire erőltetett erővel.
Az álmodozási szünetek nemcsak szórakoztatóak, hanem szükségesek is számunkra. Az agyunk nem képes nonstop fenntartani a fókuszt és a termelékenységet. A jó agyi egészséghez szükség van néhány rendszeres pihenőidőre. Egy hosszú munkanap vagy egy baráttal való nézeteltérés után hagyjuk, hogy elménk valami teljesen független és kellemes dologra terelődjön. Ez segíthet elfelejteni és eltávolodni az aggasztó körülményektől.
Ha egy olyan eszköz áll rendelkezésünkre, mint az álmodozás, az különösen akkor hasznos, ha vélt fenyegetésekkel vagy túlságosan zsúfolt környezettel állunk szemben. Ez egy újabb eszköz a mentális egészség eszköztárában a stressz és a szorongás elkerülésére. Ha úgy érzi, hogy egyre szorongóbbá válik, forduljon az álmodozáshoz és a következő lépésekhez:
Az első lépés az, hogy nézz el az íróasztalodtól, a munkájától vagy bármilyen zavaró tényezőtől. Ezután lélegezz mélyeket. Ezután lélegezz ki lassan. Ismételd meg.
Végül gondolj valami kellemes dologra, aminek jelentése van számodra. Elképzelheted magad a kedvenc helyeden, ahol szeretsz kirándulni az erdőben. Vagy gondoljon arra az új autóra, amit szeretne megvenni. Milyen színű lenne?
Milyen tulajdonságai lennének? El tudod képzelni, hogy jól érzed magad a vezetőülésben? A Harvard Egyetem orvosi karának egészségügyi blogja szerint "az elmebolyongás segíthet a szorongás kezelésében". A meditációhoz vagy a pihentető tevékenységekhez hasonlóan az álmodozás is természetes gyógymódként hat a stressz és a szorongás enyhítésére. Mély légzőgyakorlatok a szorongás csökkentésére.
Az álmodozás segít megoldani a problémákat
Az álmodozás nem pusztán miniatűr tájak. Ha hagyod, hogy elkalandozó gondolataid elkalandozzanak, az felélénkít. Képes leszel felfrissültebben visszatérni a problémához. A legtöbbünknek hasznára válhat, ha friss szemlélettel közelítjük meg a problémáinkat. A friss perspektíva mellett az álmodozás úgy tűnik, jobban működik, mintha erőltetni próbálnánk a megoldást.
Egy tanulmányban, amely a belső gondolkodás különböző mintáit követte nyomon, a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a gondolatvándorlás fontos és jót tesz nekünk. Úgy tűnik, hogy ez a kognitív folyamat új ötletekhez vezet. Bár a felszínen szokatlanul hangozhat, de ha hagyjuk, hogy gondolataink elkalandozzanak, az valóban segíthet megoldani a problémákat, amikor a rájuk való összpontosítás nem működik.
Ha csak állhatatosan kalapálunk valamin, mindenféle információt figyelmen kívül hagyhatunk. A szabad asszociáció azonban lehetővé teheti, hogy az elméd az emlékekről átrepüljön valamire, amit olvastál, majd vissza valamire, amit elképzeltél. Más szóval, az álmodozás egyfajta varázslatos sárga téglaúton vezethet a felismerésekhez. Ezek a felismerések segíthetnek elérni a célodat. Tehát, ha megakadsz egy problémán, ahelyett, hogy keményebben próbálnád megoldani, próbáld meg az ellenkezőjét. Álmodozz, majd álmodozz még többet.
Az álmodozás az agyad különböző részeit használja
Ha valaha is észrevetted, a gyerekek agya állandóan vándorol. Nem titok, hogy a fiatalok sokat álmodoznak. Mégis, ha a "fejed a felhőkben van", ahogyan egyesek az álmodozást jellemzik, kiderül, hogy több mint egyszerű vagy figyelemelterelő időtöltés. Ami álmodozás közben az agyadban történik, az elég kifinomult. Ahogy az elméd elkalandozik, az agyad különböző aspektusait használod.
Az agyadban egyszerre működik a végrehajtó problémamegoldó hálózat és a kreativitás hálózata is. Ahogy aktiváljuk ezeket a különböző agyi területeket, olyan információkhoz férünk hozzá, amelyek korábban elérhetetlenek vagy szunnyadtak. Ezért az unalom vagy a tétlenség nagyszerű célt szolgál. Álmodozásra ösztönöz bennünket, ami fontos kapcsolatokat kovácsol az egész agyunkban.
Az álmodozás segít a célok elérésében
Hogyan segíthetnek a kanyargó gondolatok a céljaid elérésében? Ezek a kóbor gondolatok valóban irányítatlanok, de egy új kutatás szerint gyakran a céljaink motiválják őket. Sportolók és előadóművészek néha céltudatos álmodozással gyakorolnak egy-egy meccs vagy előadás előtt. Ez a módszer előre beprogramozza az agyukat a sikerre. Olyan ez, mintha inkább mentálisan, mint fizikailag gyakorolnánk a kívánt eredményre.
Ez a fajta képzelgés vagy strukturált álmodozás népszerű a sportpszichológia területén. Míg egy fantázián alapuló álmodozás, mint például szuperhőssé válás, csalódást vagy frusztrációt okozhat, mert túlságosan erőltetett, addig egy strukturált álmodozás motiválhat, mivel reális. Egy valós célodról való képzelgés vagy ábrándozás kellemes. Arra ösztönöz, hogy végiggondold, milyen lépéseket tennél, hogyan maradhatnál motivált, és hogyan győzhetnéd le az akadályokat.
Az álmodozás kibővíti a kreativitásodat
Kutatások megállapították, hogy az álmodozás összefügg a kreativitás magasabb szintjével.3 Egy összetett probléma könyörtelen fúrása nem eredményez felfedezéseket. Tartson egy kis szünetet. Az elme továbbra is a problémán fog lappangani. Bianca L. Rodriguez, Ed.M, licencelt házasság- és családterapeuta szerint: "Ezért vannak a legtöbbünknek aha-pillanatai olyan hétköznapi dolgok közben, mint a mosogatás, amikor nem kell túlságosan erősen az adott feladatra koncentrálnunk, ami teret enged a pszichénkben az új információk befogadására és feltárására.
Aha-pillanatokat a legtöbbünknek a mosogatás közben kell átélnie. Ezt bizonyította egy tanulmány is, amelyben főiskolai hallgatóknak 2 percük volt arra, hogy minél több felhasználási módot találjanak ki hétköznapi dolgokra (például fogpiszkálóra és téglára). Azok, akik először álmodoztak, ahelyett, hogy továbbra is a problémára koncentráltak volna, jobban teljesítettek a kreatívabb ötletek generálásában.
Nem is kis mértékben. Ők 41%-kal voltak produktívabbak és kreatívabbak. Amikor az elmédnek nem kell egy szűk pályán lovagolnia, átrendezi az összes információmorzsát, és új, váratlan összefüggéseket alakít ki. Ha elvonatkoztatunk és hagyjuk, hogy az elménk elkalandozzon, az erőteljesen pozitív. Rodriguez jól jellemezte az álmodozást, amikor azt mondta, hogy ez "testedzés az elmédnek.
Ezt még részletesebben kifejtette, mondván: "Ritkán tanítanak meg minket arra, hogy hagyjuk az elménket elkalandozni. Ez olyan, mintha egy hatalmas erdőben csak egy fát gondoznánk. Az álmodozás lehetővé teszi az elméd számára, hogy kinagyítsa és megnézze az egész erdőt, ami más perspektívát teremt, és kreativitásra hívja fel a figyelmet.
Az álmodozás túl sokáig kapott rossz hírnevet. Pedig számos előnnyel jár számunkra, emberek számára. Remélhetőleg egyre többen lesznek nyitottak arra, hogy elfogadják az álmodozás folyamatát, és hagyják, hogy gondolataink szabadon kószáljanak. Ha frusztrál egy helyzet, egy probléma, vagy egyszerűen csak szeretné kibontakoztatni a képzeletét vagy a kreativitását, próbálja ki az álmodozást, és nézze meg, milyen mentális utak nyílnak meg ön előtt.