, 2021/10/18
Azok az emberek, akik nehezen birkóznak meg a munkahelyi stresszel, a kiégés magas kockázatának tehetik ki magukat. A kiégés miatt az emberek kimerültnek, üresnek érezhetik magukat, és képtelenek lehetnek megbirkózni az élet követelményeivel.
A kiégést számos mentális és fizikai egészségügyi tünet is kísérheti. Ha nem kezelik, a kiégés megnehezítheti az egyén számára, hogy jól működjön a mindennapi életében.
A "kiégés" kifejezés viszonylag új keletű, először 1974-ben Herbert Freudenberger alkotta meg a Burnout című könyvében: The High Cost of High Achievement. A kiégést eredetileg úgy határozta meg, mint "a motiváció vagy az ösztönzés megszűnése, különösen akkor, ha az egyén odaadása egy ügy vagy kapcsolat iránt nem hozza meg a kívánt eredményeket".
A kiégés a hosszan tartó vagy krónikus munkahelyi stresszre adott reakció, és három fő dimenzió jellemzi: a kimerültség, a cinizmus (a munkával való kisebb azonosulás) és a csökkent szakmai képesség érzése. Egyszerűbben fogalmazva, ha kimerültnek érzed magad, elkezded gyűlölni a munkádat, és egyre kevésbé érzed magad képesnek a munkában, akkor a kiégés jeleit mutatja.
A kiégéshez hozzájáruló stressz főként a munkából származhat, de az általános életmódból eredő stressz is hozzájárulhat ehhez a stresszhez. A személyiségjegyek és gondolkodási minták, mint például a maximalizmus és a pesszimizmus, szintén hozzájárulhatnak. A legtöbb ember ébren töltött idejének nagy részét munkával tölti. Ha pedig utálod a munkádat, rettegsz munkába járni, és nem nyersz elégedettséget azzal, amit csinálsz, az komolyan megterhelheti az életed.
Jelek és tünetek
Bár a kiégés nem diagnosztizálható pszichológiai rendellenesség, ez nem jelenti azt, hogy nem kell komolyan venni.
Íme a kiégés néhány leggyakoribb jele:
Elidegenedés a munkával kapcsolatos tevékenységektől: A kiégésben szenvedő egyének egyre stresszesebbnek és frusztrálóbbnak látják a munkájukat. Cinikusan viszonyulhatnak a munkakörülményeikhez és az emberekhez, akikkel együtt dolgoznak. Érzelmileg is eltávolodhatnak, és elkezdhetik érzéketlennek érezni magukat a munkájukat illetően.
Fizikai tünetek: A krónikus stressz fizikai tünetekhez vezethet, például fejfájáshoz és gyomorfájáshoz vagy bélrendszeri problémákhoz.
Érzelmi kimerültség: A kiégés hatására az emberek kimerültnek, tehetetlennek és fáradtnak érzik magukat. Gyakran nincs elég energiájuk ahhoz, hogy elvégezzék a munkájukat.
Csökkent teljesítmény: A kiégés főként a mindennapi feladatokat érinti a munkahelyen - vagy otthon, ha valakinek a fő munkája a családtagok gondozása. A kiégésben szenvedő egyének negatívan viszonyulnak a feladatokhoz. Nehezen tudnak koncentrálni, és gyakran hiányzik belőlük a kreativitás.
Néhány hasonló tünete a mentális egészségügyi állapotokhoz, például a depresszióhoz hasonló. A depresszióban szenvedő egyének az élet minden területén negatív érzéseket és gondolatokat tapasztalnak, nem csak a munkában. A depresszió tünetei közé tartozhat a dolgok iránti érdeklődés elvesztése, a reménytelenség érzése, kognitív és fizikai tünetek, valamint öngyilkossági gondolatok is.
Ha öngyilkossági gondolatai vannak, vegye fel a kapcsolatot a Nemzeti Öngyilkosság-megelőzési segélyvonallal az 1-800-273-8255-ös telefonszámon, hogy támogatást és segítséget kapj egy képzett tanácsadótól. A kiégést átélő személyeknél a depresszió kialakulásának kockázata is nagyobb lehet.
Mik a jogaid, ha depressziós vagy?
Kockázati tényezők
A nagy stresszel járó munka nem mindig vezet kiégéshez. Ha a stresszt jól kezelik, előfordulhat, hogy nem jelentkeznek rossz hatások. Egyes személyek (és bizonyos foglalkozásokban dolgozók) azonban nagyobb kockázatnak vannak kitéve, mint mások. A 2019-es Nemzeti Orvosi Kiégési, Depressziós és Öngyilkossági Jelentés szerint az orvosok 44 százaléka tapasztal kiégést.
A nagy munkaterhelésük miatt a bizonyos személyiségjegyekkel és életmódbeli jellemzőkkel rendelkező egyének nagyobb mértékben ki vannak téve a kiégés kockázatának.
Természetesen nem csak az orvosok égnek ki. Minden iparágban, minden szinten dolgozókat potenciális kockázat fenyeget. A Gallup 2018-as jelentése szerint a munkavállalók kiégésének öt fő oka van:
Az indokolatlan időnyomás. Azok a munkavállalók, akik azt mondják, hogy elegendő idejük van a munkájuk elvégzésére, 70 százalékkal kisebb valószínűséggel tapasztalnak magas kiégést. Azok az egyének, akik nem tudnak több időt nyerni, például a mentősök és a tűzoltók, nagyobb a kiégés kockázata.
A kommunikáció és a vezetői támogatás hiánya. A vezetői támogatás pszichológiai puffert nyújt a stresszel szemben. Azok a munkavállalók, akik úgy érzik, hogy a vezetőjük erősen támogatja őket, 70 százalékkal kisebb valószínűséggel tapasztalják rendszeresen a kiégést.
A szerepek tisztázásának hiánya. A munkavállalóknak csak 60 százaléka tudja, hogy mit várnak el tőle. Ha az elvárások olyanok, mint a mozgó célpontok, a munkavállalók kimerülhetnek pusztán attól, hogy megpróbálják kitalálni, mit is kellene csinálniuk. Kezelhetetlen munkaterhelés. Ha a munkaterhelés kezelhetetlennek tűnik, még a legoptimistább alkalmazottak is reménytelennek érzik magukat. A túlterheltség érzése gyorsan kiégéshez vezethet.
Igazságtalan bánásmód. Azok a munkavállalók, akik úgy érzik, hogy igazságtalanul bánnak velük a munkahelyükön, 2,3-szor nagyobb valószínűséggel tapasztalnak magas szintű kiégést. A méltánytalan bánásmód olyan dolgokat foglalhat magában, mint a kivételezés, a méltánytalan díjazás és a munkatársak rossz bánásmódja.
Megelőzés és kezelés
Bár a "kiégés" kifejezés azt sugallja, hogy ez egy állandó állapot lehet, visszafordítható. Aki úgy érzi, hogy kiégett, annak szüksége lehet arra, hogy változtasson a munkakörnyezetén. A humánerőforrás-osztály megkeresése a munkahelyi problémákkal kapcsolatban, vagy a felettesével való beszélgetés a problémákról hasznos lehet, ha ők is érdekeltek az egészségesebb munkakörnyezet kialakításában.
Bizonyos esetekben a kiégés megszüntetéséhez szükség lehet a munkakör megváltoztatására vagy teljesen új munkahelyre. Az is hasznos lehet, ha olyan világos stratégiákat dolgoz ki, amelyek segítenek a stressz kezelésében. Az olyan öngondoskodási stratégiák, mint az egészséges táplálkozás, a sok testmozgás és az egészséges alvási szokások segíthetnek csökkenteni a nagy stresszel járó munka néhány hatását.
Egy nyaralás is nyújthat némi átmeneti enyhülést, de egy hét távollét az irodától nem lesz elég ahhoz, hogy legyőzd a kiégést. A rendszeresen beiktatott munkaszünetek, valamint a napi megújulási gyakorlatok kulcsfontosságúak lehetnek a kiégés elleni küzdelemben. Ha kiégést tapasztalsz, és nehezen találod a kiutat, vagy gyanítod, hogy mentális betegségben, például depresszióban is szenvedsz, fordulj szakemberhez. A mentálhigiénés szakemberrel való beszélgetés segíthet felfedezni azokat a stratégiákat, amelyekre szükséged van ahhoz, hogy a lehető legjobban érezd magáad.