Hogyan lehet tudni, hogy a zen meditáció megfelelő-e neked

Az emberek általában lótuszülésben ülnek - vagy keresztbe tett lábakkal ülnek - a zen meditáció során, és figyelmüket befelé összpontosítják. Míg egyes gyakorlók szerint ezt a lépést a lélegzetvételek számolásával érik el - általában egytől tízig -, mások szerint nincs szó számolásról.

Mi történik a zen meditáció során

A zen meditációt "nyitott megfigyelő meditációnak" tekintik, ahol a megfigyelési készségeket használják. Ezek a megfigyelési készségek a reflexív tudatosság állapotává alakulnak át, a figyelem széles körével és anélkül, hogy egy konkrét tárgyra összpontosítanánk. A zen meditáció hasonlít a mindfulnesshez abban, hogy az elme jelenlétére való összpontosításról szól. A mindfulness azonban egy konkrét tárgyra összpontosít, a zen meditáció pedig általános tudatosságot foglal magában.

A szerető kedvesség és együttérzés meditációval ellentétben, amely az együttérzés ápolására összpontosít, vagy a mantra meditációval, amely egy mantra recitálását foglalja magában, a zen meditáció a folyamatban lévő fizikai és önreferenciális folyamatok fokozott tudatosságát foglalja magában. A zen meditációt gyakorló egyének megpróbálják kiterjeszteni figyelmük hatókörét, hogy az érzékelések, gondolatok, érzelmek és a szubjektív tudatosság áramlását is magukba foglalják.

A zen meditáció gyakran jár a szemek félig nyitott állapotban tartásával,1 ami eltér a legtöbb más meditációs formától, amely a szemek becsukására ösztönöz. A zen meditáció során a gyakorlók elvetnek minden gondolatot, ami eszükbe jut, és lényegében semmire sem gondolnak. Idővel megtanulják, hogyan akadályozzák meg, hogy elméjük elkalandozzon, és talán még a tudatalattijukat is képesek lesznek megcsapolni. Gyakran az a cél, hogy tudatosabbá váljanak az előítéletek, és betekintést nyerjenek önmagukba.

Előnyök

A kutatások egyértelműen bizonyítják, hogy a meditációnak számos fizikai, kognitív, szociális, spirituális és érzelmi egészségügyi előnye van. És természetesen a meditáció remek stresszoldó lehet, ezért is fordulnak hozzá sokan. Valószínű, hogy a zen meditáció számos olyan előnnyel jár, mint a meditáció más típusai, de a meditációval kapcsolatos kutatások nagy része nem tesz különbséget a különböző típusok között.

Vannak korai kutatások, amelyek szerint a különböző meditációs típusok kissé eltérő módon hathatnak az agyra. Így lehetséges, hogy a zen meditáció a többi meditációs típusnál tapasztaltakon túl további előnyöket is kínálhat.

Az agyra gyakorolt hatás

A tudósok évek óta tanulmányozzák, hogyan hat a meditáció az elmére és a testre. Különös érdeklődés övezte a zen meditáció gyakorlását és azt, hogy hogyan hat az agyra. Egy 2008-as tanulmányban a kutatók 12 olyan embert hasonlítottak össze, akik több mint három éve napi szinten gyakorolják a zen meditációt, 12 olyan kezdővel, akik még soha nem gyakoroltak meditációt.

A vizsgálatban részt vevők mindegyikét agyi szkennelésnek vetették alá, és arra kérték őket, hogy a légzésükre koncentráljanak. Időnként arra kérték őket, hogy különböztessenek meg egy valódi szót egy értelmetlen szótól egy számítógép képernyőjén. Ezután arra utasították őket, hogy ismét a légzésükre koncentráljanak.

A felvételek kimutatták, hogy a zen tréning aktivitást eredményezett az "alapértelmezett hálózat" néven ismert agyi régiókban. Az alapértelmezett hálózat a vándorló elmékhez kapcsolódik.

Azok az önkéntesek, akik rendszeresen gyakorolták a zen meditációt, a megszakítás után is sokkal gyorsabban tudtak visszatérni a légzésükhöz, mint a kezdők.

A tanulmány szerzői arra a következtetésre jutottak, hogy a meditáció fokozhatja a koncentrációra, a figyelemre és a figyelemelterelés korlátozására való képességet - mindezek a mai digitális világban nehézséget jelenthetnek az emberek számára.

Hozzáférés a tudattalanhoz

Sokan kíváncsiak arra is, hogy a zen meditáció lehetővé teszi-e a gyakorlók számára, hogy jobban hozzáférjenek a tudatalattijukhoz. Úgy gondolják, hogy a tudatos elme egyszerre csak egy dologra tud koncentrálni - például a bevásárlólistára vagy egy könyvre, amit éppen olvasunk. A szakértők azonban azt gyanítják, hogy a tudatalatti elme hatalmas. Sok kutató úgy véli, hogy ha tudnánk, hogyan férhetünk hozzá a tudattalan folyamatokhoz, az elősegíthetné a nagyobb kreativitást, és segítene az embereknek abban, hogy tudatosabban tudják, mit kell tenniük céljaik eléréséhez.

Egy 2012-es tanulmány azt vizsgálta, hogy a zen meditáció segít-e a gyakorlóknak jobban hozzáférni a tudatalatti elméjükhöz.6 A résztvevők mindegyike tapasztalt zen meditáló volt. Az egyik csoportot arra kérték, hogy 20 percig meditáljon. A másik csoportot arra kérték, hogy olvasson magazinokat. Ezután minden résztvevő egy számítógépes fülkében ült. Azt az utasítást kapták, hogy a képernyőn megjelenő három szót kapcsoljanak össze egy negyedik, kapcsolódó szóval. Arra is megkérték őket, hogy a lehető leggyorsabban gépeljék be a választ.

Azok a személyek, akik a teszt előtt meditáltak, gyorsabban tudták elvégezni a feladatot, ami azt bizonyította, hogy jobban hozzáférnek a tudatalattijukhoz. Egy másik vizsgálatban az egyik csoportot ismét arra kérték, hogy meditáljon 20 percig, míg a kontrollcsoportnak egyszerűen azt mondták, hogy pihenjen. Ezután minden önkéntesnek 20 kérdést tettek fel, mindegyikre három vagy négy helyes választ adva. Például arra kérték őket, hogy nevezzenek meg egyet a négy évszak közül. Mielőtt azonban a kérdést a számítógép képernyőjén látták volna, 16 ezredmásodpercig felvillant egy lehetséges válasz, például a "tavasz".

A meditációs csoport átlagosan 6,8 olyan választ adott, amely megfelelt a tudatalatti szavaknak. A kontrollcsoport átlagosan csak 4,9 szónak felelt meg. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a meditálók jobban el tudták érni azt, amire az agy figyelt, mint a nem meditálók. A tanulmány szerzői szerint a zen meditáció talán jobb betekintést nyújthat abba, hogy mi zajlik az agy hátterében. Ha a zen meditáció lehetővé teszi, hogy jobban megértsük, hogyan érezzük magunkat, miért hozunk bizonyos döntéseket, és hogyan befolyásol minket a környezetünk, az nagy hatással lehet az életünkre.

Kábítószerrel való visszaélés kezelése

A zen meditációt gyakran alkalmazzák a tajvani kábítószerrel való visszaélést kezelő programokban, mert lelassítja a szívverést és a légzést, miközben javítja a vegetatív idegrendszer működését is. Sőt, a Journal of Traditional and Complementary Medicine című folyóiratban megjelent 2018-as tanulmány szerzői megállapították, hogy a zen meditáció hatással van az agy-szív interakciókra.

A szerzők szerint a zen-gyakorlók gyakorlatukat a szervi szívben rejlő spirituális szív feltárásának szentelik. Megállapítják: "A zen meditáció évekig tartó gyakorlása révén a gyakorlók agyi funkciói teljesen átformálódnak egy úgynevezett leválasztott aggyá, amelyet a spirituális szív ural". A kábítószerrel való visszaélésből felépülő egyéneknél is előfordulhatnak problémák a vegetatív idegrendszerrel - a nem tudatosan irányított testi funkciók, például a légzés, a szívverés és az emésztési folyamatok irányításáért felelős rendszerrel.

Kutatók megállapították, hogy a 10 perces zen meditációs ülések jelentős javulást mutattak a betegek autonóm idegrendszeri működésében. A zen meditáció javítja a hangulatot is; és a jobb hangulat kulcsfontosságú lehet abban, hogy a drogfüggő emberek ellenálljanak az újabb használat kísértésének. A kutatók azt is megállapították, hogy a zen meditáció "fokozza a hipotalamusz és a frontális lebeny működését", ami javítja az önkontrollt, és segít az embereknek legyőzni a függőséget.

A vizsgálat 18 résztvevője közül tizenhatan azt mondták, hogy egy 10 perces zen meditációs ülés után "a test és az elme megtisztulását és megfiatalodását" tapasztalták. A résztvevők fejbőr bizsergésről, egész testmelegségről és hűvös érzésről is beszámoltak. A zen meditációt kezelésként alkalmazó kutatók szerint az agy olyan régióira van hatással, amelyek segítenek az egyéneknek sikeresen átvészelni a detoxikációt és a felépülési folyamatot.

Hogyan lehet megtanulni

A zen meditációról sokféleképpen lehet többet megtudni, többek között hangprogramokat, online videókat, online tanulási programokat és a témának szentelt könyveket. Találhatsz egy zen meditációs órát is, hogy oktatótól tanulhass. Ezenkívül számos meditációs elvonulás létezik, amelyek egy hétvégétől akár egy hónapig vagy tovább is tarthatnak. A zen meditációs elvonulások különösen népszerűek a turisták körében Kínában, akik egy buddhista templomban szeretnék megtanulni a gyakorlatot. Tehát érdeklődésedtől, igényeidtől és költségvetésedtől függően rengeteg lehetőség van arra, hogy olyan programot találj, amely segít a zen meditációs technikák elsajátításában.

A zen meditáció megfelelő neled?

Ha meditációról van szó, fontos, hogy megtaláld, melyik típus a legmegfelelőbb számodra. A kutatások azt mutatják, hogy a zen meditáció nem mindig bizonyul kedvencnek. Sőt, néha a lista alján van. Egy 2012-es tanulmányban egyetemi hallgatók hét napon át, négy héten keresztül gyakorolták a meditáció egy bizonyos típusát. A vizsgálat végén megkérték őket, hogy rangsorolják a meditációs gyakorlatokat a személyes preferencia sorrendjében.

A résztvevők közül lényegesen többen sorolták magasabbra a Vipassana (mindfulness) és a mantra meditációt, mint a zen és a Qigong vizualizációt. A meditációs gyakorlat hosszú távú fenntartásához kulcsfontosságú, hogy élvezze azt. Ha kipróbálod a zen meditációt, és nem felel meg neked, ne vesd el a meditáció minden típusát. Próbáljon ki egy másik típust, amíg meg nem találod a legmegfelelőbbet.